Little Star

Sorry az eltűnésemért,de mentségem legyen,hogy két hétig ágyhoz kötött beteg voltam...az előző írásomban már említettem azt a bizonyos vesegörcsöt...na hát az átcsapott vesegyulladásba és szűnni nem akaró 40fokos lázba...(amin csak egy jó adag injekció segített)..:S Nem is emlegetném,mert rágondolni is rossz...

Az ember azt hinné,hogy az otthon biztonságot jelent...én is azt hittem.Eddig.Sokszor eszembe jut,hogy hús-vér emberek hogy tudnak kegyetlen dolgokat művelni embertársaikkal...miért kell rettegésben tartani egy egész várost?Miért van az,hogy manapság már nem számít senki és semmi,aminek ártatlan emberek isszák a levét?És számtalan "miért"-re nem tud senki sem választ adni...

Az a tény,hogy egy ekkorka városban az elmúlt hónapban heti rendszerességgelt történnek betörések,amik brutalitással,nemi erőszakkal és halálba torkolló emberkínzással vannak kiegészítve,elég felháborító és megfélemlítő...mostantól aludjunk baseball-ütővel az ágyunk mellett?Talán az lenne a legjobb,ha nem is aludnánk.Ha le se csuknánk a szemünket és mindig éberen óvnánk családunkat és minden egyebet,amit nehéz munka során szereztünk meg.

Elleptek minket a rendőrök és a kommandósok.Ennyi rendőrt még életemben nem láttam egy kupacban.És mindenki csak hallgat,senki nem mond semmit.Mindenki sugdolózik erről-arról,egyre félelmetesebb hírekről,de ki tudja mostmár,hogy mi igaz?Azt hiszem nem mondok azzal újat,hogy a hírek szerint a kisebbség (és itt most szándékosan nem írom ki,hogy kik,mert mindnyájan tudjuk) táborát erősítik azok az emberek vagy inkább állatok,akik ezt művelik velünk.Tisztelet a kivételnek.Mert van kivétel!Csak sajnos kevés...

Eddig nem féltem.Most félek.Senki sem lehet biztonságban...

"Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...) Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon."

A tegnapi napom elég jól telt,tekintve azt az aprócska örömöt,hogy legjobb hímnemű barátom,Sz. (ő az,akire P. féltékeny...) levele megérkezett :) Benne a Bosznia-Hercegovinából való meglepivel :) Mivel imádom a kínai jeleket (gondolom mindenki rájön a nyakamon díszelgő tetoválásból),ez is nagyon tetszik...igaz,nem tudnom,hogy mit jelentenek rajta a jelek,mivel addig még nem jutottam el,hogy megtanuljak kínaiul...lehet,hogy valami olyasmi van ráírva,hogy "Hülye,aki olvassa" vagy valami ehhez hasonló szöveg :D (Azért abban reménykedem,hogy nem ezt jelenti :) ) De ha mégis,az sem baj :) Ki nem dobjuk :)

A mai napom egy az egyben sz*r...csak annyit írok,hogy vesegörcs,és ezzel azt hiszem mindent elárultam...ha fekszem,az a baj,ha nem fekszem,az a baj...sehogy se jó...délután megpróbáltam aludni egy kicsit,de mire végre sikerült volna elaludnom,arra riadtam fel,hogy az anyukám teát hoz,vagy puszilgat,vagy épp beront,hogy kész a vacsora...Persze tudom én,hogy csak jót akar nekem,de igazság szerint azzal tett volna jót,ha hagy egy kicsit alukálni...mindegy,ez nem jött össze.Közben megint sikerült a Megasztár-ra kapcsolnom...a nevetés nem tesz jót a fájó vesének,csak ennyit mondok...Voltak ismét érdekes arcok...

Tovább növeli az életkedvemet,hogy P. szombat alkalmából nem jött...de még csak fel sem hívott...és ha meghalok holnap reggelre a fájdalomtól?! Még csak el sem tudunk búcsúzni egymástól...Na jó,ezzel nem viccelődök,ki tudja mi történik az éjszaka folyamán.

Mostmár csak egy kérdésem lenne...Mégpedig az,hogy vajon csak így magamnak írogatok,vagy valaki el is olvassa a bejegyzéseket?És ha elolvassa,akkor miért nem kommentezik?(Na jó,tudom,hogy ez már két kérdés...)Valaki...légyszi...

Ma ő van soron:

"Az erkölcsi nagyság az, ha rátalálunk arra, amit igazán szeretünk. Arra az egyetlen dologra, ami mindennél többet jelent nekünk a világon. És, hogy megtartsuk, harcolunk érte, kockáztatunk, mindent mögé helyezünk. Az életünket, mindent. Megesik, hogy nem tiszta eszközökkel harcolunk, de valójában nem számít, mert a szívünk mélyén tudjuk, hogy megérte. Ebben rejlik az erkölcsi nagyság."

Ma kiváló napom volt!!!A 10.-e mindig fizetésnapot jelent :) Ami egyenlő a vásárlással...szóval délelőtt vásároltunk,délután pedig....ismét vásároltunk :) Átruccantunk egy kicsit a C&A-ba,utána meg a New Yorker-be...hát mondanom se kell,hogy akad 1-2 új darab a kollekciómban :) De annak talán még jobban örülök,hogy az öcsém,T. is végre átélhette azt az örömöt,amikor abból a pénzből vásárolhat,amiért megdolgozott...büszke vagyok rá nagyon,és azt kell mondanom,hogy k*rva jól néz ki,amikor felveszi az új rucijait,majd befújja magát az Antonio Banderas:Diavolo parfümmel...Úgyhogy ha valamelyik csajt érdekli...(Telefonszám a szerkesztőségben :) )

Azért nem volt minden olyan jó ebben a napban,mert P. bealudt egy kicsit,ami azt jelenti,hogy ma nem jön...:( Hogy az anyukája szavaival éljek: "kidőlt,mint a krumplis-zsák"...:) Ez azért rossz,mert tegnap sem találkoztunk,és már nagyon hiányzik...de természetesen megértem,hiszen a tetőn 600 fok melegben én is elfáradnék.Remélem holnap már láthatom az édes pofiját meg a szép szemeit :) Tegnap este a telefonban azt mondta,hogy amikor nem vagyunk együtt,akkor rátör a féltékenység...pl. tegnap is,meg gondolom ma is...először még poénos volt,de mostmár kezdem sajnálni,hiszen én aztán tényleg tudom,hogy milyen sz*r érzés...nem egyszer,nem kétszer voltam így.Nincs is alapja a féltékenységének,de hiába mondom neki...Help me!!!

Ma este megnéztem a One Tree Hill legújabb részét,végre magyar felirattal.:) Hát elég szomorú vége lett,majdnem bekönnyeztem...Nem így tegnap este...Amikor is megnéztem még egyszer a Feketék fehéren-t..kész az a film.Aki nem látta,annak ajánlom. Nagyon jó :D

De most megyek is,fürcsi-idő van :)

Jaj,majdnem el is felejtettem:

"Ebben a pillanatban 6470818671 ember él a világon. Vannak, akik félnek. Vannak, akik hazatérnek. Vannak, akik hazudnak, hogy túléljék a hétköznapokat. Mások éppen most szembesülnek az igazsággal. Vannak ördögi emberek, akik háborúskodásra születtek. Mások meg arra születtek, hogy az ördöggel viaskodjanak. Több mint 6 milliárd ember a Földön. Több mint 6 milliárd lélek és néha csak egyre lenne szükségünk." /One Tree Hill/ <<< az egyik legnagyobb kedvencem

Megint van egy kis időm,úgyhogy gondoltam írok pár sort...Amilyen jól indult a hét,olyan unalmassá vált mostanra...(pedig még csak kedd van)...:S Vasárnap kiruccantunk egy kicsit H.-val,mivel a pasijával még mindig fasírtban vannak,úgyhogy valakinek kikellett sírnia magát...Ki érti a pasikat?Sokszor jobban megtudnak sértődni,mint mi csajok...Kívülről macsó meg sztár,aztán ha meglátja,hogy a csaja (akivel csak titokban huncutkodnak) beszélget valakivel,aki történetesen hím nemű,egyből megsértődik és egy hét gondolkodási időt kér...Mi ez,ha nem vicc?Mindegy,végülis ez nem az én problémám,max. csak annyi benne a részem,hogy én vagyok a türelmes barátnő,aki végighallgat mindent és megpróbál jó tanácsot adni...

Miután a fél délutánt H.-ra fordítottam,idejét láttam annak,hogy rácsörögjek  P.-re,aki megígérte,hogy elmegyünk este fagyizni..."ígéret szép szó,ha betartják úgy jó" alapon le is toltunk 3-3 gombóccal...A fagyizóban állandó jelleggel beégek,mert mindig sikerül olyan összeállítást választanom,ami piszkos dolgokról enged fantáziálgatni...ilyen volt múltkor pl. a banán-mogyoró összeállítás,meg a vasárnapi adagom:mogyoró-túró-barack...hát hadd ne mondjak inkább erről semmit...de komolyan nem direkt választom pont ezeket,csak ezek tűnnek a legjobbaknak a választékokból...na mindegy.

A fagyizás után meglátogattuk P. keresztlányát,-fiát...Egész jól telt az este,míg V.(P.keresztlánya,aki mellesleg 5 éves) eszébe nem jutott az a jó kis ötlet,hogy megfodrászkodja a hajamat...Csupán 35 percbe telt,mire elkészültem.Egész héten nem fésülködtem annyit,mint aznap este.A végén pedig V.közölte velem,hogy nagyon szép lettem...Lehet volt benne valami,bár P. arckifejezéséből nem az jött le,hogy bejön neki a két oldalt össze-vissza gumizott(pillangós és csigás hajgumival),félrecsúszott hajpántos énem. :) A hab az volt a tortán,amikor V. megtapizta a mellemet,és azt a hízelgő mondatot fűzte hozzá,hogy "Milyen kis cicid van..." :) Természetesen csak mosolyogtam,de szívesen mondtam volna neki,ha értené,hogy az anyukád 95-ös méretéhez képest tényleg kicsi :)

Ma DVD-napot tartottam...Megnéztem a L'ecsó-t,a Kaptár3-at,a Feketék fehéren-t,most pedig megnézem a One Tree Hill legújabb epizódját...Úgyhogy lépek is...

A mai:

Life is too short! Kiss slowly, laugh insanely, love truely and forgive quickly.

(~Az élet túl rövid! Csókolj lassan, nevess őrülten, szeress igazán és bocsáss meg gyorsan.)

Tegnap,miután másodszorra álltam neki a körmöm festéséhez(mivel először úgy elrontottam,mint egyszer...pedig egyszer nagyon elrontottam),kaptam egy sms-t...Mégpedig nem mástól,mnt az én drága barátnőmtől,H.-tól....(A félreértés kerülése miatt megemlíteném,hogy a "H" fedőnév nem a keresztnevéből származik,hanem az általam ráakasztott becenévből)...na szóval,ott jártam,hogy kaptam tőle egy sms-t,miszerint kivan idegileg és muszály találkoznunk...Mivel tökre abban voltam,hogy ha nem megyek,akkor felvágja az ereit,gyorsan magamra kaptam némi csini rucit,megszárítottam a hajamat és már ott is voltam.Majd két mondatban elmesélte,hogy nem veszi fel a telefont a barátja,és emiatt van oda meg vissza..Azt hittem leesek a bárszékről(amire egyébként is 5 perc,mire felküzdöm magam).Ez volt az a hatalmas nagy gond.Végül jól éreztük magunkat,felelevenítettük az általános-,és középiskolás élményeinket,amiken hatalmasakat nevettünk.Tegnap pedig P. nem a barátaival töltötte a szombat estét,hanem velem...ami tőle elég furcsa.Gondolom,ez nem a féltékenységi sokk miatt volt :P

Nem vagyok nagy Megasztár-fan,de tegnap rászántam magam,hogy megnézzem a castingot...hát mit mondjak?Hihetetlen,hogy ennyi hülye ember van ebben a picike országban...És még több olyan idióta,akik hagyják,hogy ezek az emberek nyilvánosan leégessék magukat...minden esetre arra jó volt,hogy nevessek...

Holnap pedig megkezdődik hátralevő életem első napja...na meg az utolsó hét a suli kezdete előtt...mert ugyebár a főiskolán nálunk csak 15-én kezdődik a tanítás...de jó nekünk :) Ja és a hétfő nálam kiemelten fontos nap One Tree Hill szempontjából :) (Amit mellesleg az RTL ismét műsorra tűzött... :)  )

Összegezve az eddigieket: nem volt olyan rossz ez a hétvége :)

A mai idézet:

˝Akárki képes megmosolyogtatni,
Sokan tudnak sírásra késztetni, de
igazán különlegessé az tesz valakit, ha
megmosolyogtat - könnyekkel a szemedben.˝

Nem tudom,hogy más hogy van vele,de az új dolgokkal kapcsolatban általában kétesek az érzéseim...mint ezzel a blog-témával is...Örülök,hogy belevágtam,viszont kicsit félek,hogy megnyerlek-e Titeket azzal,amit írok...Nos,ezt majd az idő meg a firkálmányok eldöntik.Kicsit idegen nekem ez még,de arra gondoltam,hogy első bejegyzésem alkalmával kicsit mesélek magamról...

Igazság szerint azért indítottam blogot,mert szeretek írni az érzéseimről,az élményeimről...Biztosan Te is voltál már úgy,hogy rengeteg mondanivalód lenne,csak épp nincsen senki,aki meghallgatna,vagy ami még fontosabb,megértene.Ismerős az érzés,ugye?Én pedig alapjába véve elég érzelgős vagyok (persze ezalatt nem azt értem,hogy elsírom magam,ha látok egy kóborkutyát)...és fontosnak tartom,hogy legyen valaki,akivel megoszthatjuk a mondanivalónkat.Ez esetben Veled/Veletek...

Távol áll tőlem "Bridget Jones" figurája,szóval ne számítsatok szingli-csajos bejegyzésekre...Még hogy én,szingli?Ellenkezőleg...:) Nálam előtérben van a szerelem,így előreláthatólag,ismerve magamat bejegyzéseim jelentős része fog szólni a pasimról.../Akinek a fedőneve mostantól P. lesz :)/

Nos,hát ez a P. már 4 éve,4 hónapja és pontosan 8 napja boldogít engem,meg persze én őt. :) A napokban kisebb féltékenységi rohamot kapott,aminek természetesen semmi alapja nem volt az ég világon(itt megjegyezném,hogy több,mint 4 év alatt ez volt az első féltékenységi sokkja)...de azért így sokszemközt valljuk be:mi csajok élvezzük,ha a pasink egy kicsit féltékeny...Persze bizonyos határokon belül.Szinte hallom,ahogyan mindenki azt válaszolja,hogy "igen". :D Helyes,ezzel én is így vagyok. Szerencsére a problémát sikerült megoldani,úgyhogy ismét "happy" minden.Na de nem szeretnék az unalmas történetemmel elveszíteni többezer olvasót :D ,úgyhogy hagyom is a témát...

Nem hiszem,hogy megismerhettek egy ekkorka írományból,de ha visszatérő látogatói lesztek az oldalnak,akkor garantáltan többet fogtok megtudni rólam.Jól viselem a kritikát,mind a pozitívat,mind a negatívat,szóval örülni fogok neki,ha megírjátok véleményeteket.

Ha eljutottál eddig a sorig,akkor csak nem voltam olyan uncsi...legalábbis remélem :)

Ja,majdnem elfelejtettem...szeretem és gyűjtöm a szép idézeteket,ezért minden bejegyzéskor megajándékozlak Titeket egy-egy kedvenccel.Itt a mai:

"Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van." /Müller Péter/

Remélem tetszett ;)